Összes találat Ortomolekuláris medicína kifejezésre

Az ortomolekuláris medicína a mikro tápanyagok (vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok, aminosavak és zsírsavak) megfelelő egyensúlyának biztosítására törekszik azért, hogy megtartsuk, vagy újra elérjük optimális egészségi állapotunkat.

Több kutatás kísérletekkel igazolta, hogy ha a szervezet megkapja a neki megfelelő táplálékot, akkor az egészségi állapotunk javulni fog, és bizonyos esetekben a betegségből történő teljes felgyógyulás is elérhető.

Az egészség fenntartása érdekében, és a legtöbb betegség állapot gyógyítása során szükség van ugyanis bizonyos vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek, enzimek, aminosavak, zsírsavak pótlására.

Ennek mennyiségi és minőségi mutatóival foglalkozik az ortomolekuláris medicina.

Manapság nagyon divatosak az étrendkiegészítők.

ortomolekuláris medicína

Az ortomolekuláris medicína alkalmazása

A szerek kiválasztásához, illetve a pontos adagoláshoz tudnunk kell, hogy melyek azok az állapotok és melyek azok a fenti anyagok, melyekre szükség van. Normál esetben ugyanis a változatos és egészséges táplálkozás is fedezi a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, és egyéb anyagok szükséges mennyiségét.

A pótlás irányulhat egyes testi-lelki állapotok esetében a hiány pótlására. Ugyanakkor lehet prevenciós célzatú is: ilyen például a daganatos betegségek, vagy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése.

Kereszthatások figyelése

Az ortomolekuláris medicína esetében fontos, hogy az egyes vitaminok, ásványi anyagok hogyan hatnak egymásra is, felerősítik, kioltják, esetleg gyengítik-e egymás hatását. Nagyon fontos része a tanácsadásnak, hogy egymás hatását, metabolizmusát is befolyásolhatják, így nem elhanyagolható, hogy mit mivel célszerű vagy éppen nem ajánlatos együtt adni. Ilyen például a vas + D-vitamin, illetve C-vitamin, a kalcium és a magnézium, a kalcium és a foszfor, a cink és a réz kölcsönhatása.

Emiatt van az, hogy a legtöbb készítmény kombináltan tartalmazza a vitaminokat és ásványi anyagokat.

Kölcsönhatás gyógyszerekkel

Az ortomolekuláris medicína figyelme a gyógyszerekkel való kölcsönhatásra is kiterjed. Egyes gyógyszerek ugyanis eleve hiányállapotot idézhetnek elő és rendszeres szedésük mellett szükséges lehet bizonyos vitaminok és ásványi anyagok pótlása.

Hiányt okozó állapotok kísérése

Vannak olyan folyamatok, melyek kiegészítést tesznek szükségessé. Ilyenek lehetnek például bizonyos méregtelenítési folyamatok. Például a fogászatban a higany vagy egyéb nehézfémek terhelésének megszüntetése mindig ortomolekulák kiegészítésével kell, hogy járjon.

A manapság elterjedt, szénhidrátban és fehér lisztben, finomított vagy tartósított élelmiszerekben dús táplálkozási szokások hozadéka, hogy széles körben elterjedt a vitamin, a nyomelem és az ásványaianyag hiány.

Lehetnek továbbá olyan szélsőséges diéták, vagy szélsőséges táplálkozási szokások, melyek esetében az egyoldalú táplálkozás miatt igen gyakoriak lehetnek a hiánybetegségek.

Léteznek ugyan táblázatok, irányelvek és ajánlások az egyes ortomolekulák szervezetbe való bevitelére vonatkozólag, de ezek ritkán veszik figyelembe a fent vázolt faktorokat, vagy akár a nemek közötti különbségeket.

Nagyon vigyázni kell nem csak a hiánnyal, hanem a túladagolással is, melyet a szakértőnek szintén figyelembe kell vennie.

Maga az ortomolekuláris medicína elnevezés Linus Paulingtól származik.

Az ortomolekulák tesztelése, “láthatósága”:

Az ortomolekulák többlete és hiánya Mora készülékkel jól tesztelhető és terápia is végezhető a már egyénileg előirt diéta tartásával egyidejűleg.

A hiányjelenség nem mindig szemmel látható, különösen az esetek korai stádiumában. Ekkor ugyanis a szervezet még nem feltétlenül markáns tünetekkel jelzi a hiány állapotát.

A túladagolás ugyancsak káros és nem kívánatos jelenség. A túladagolt ortomolekulák ugyanis túlzottan igénybe veszik a kiválasztó funkciókat. Legtöbbször a vesék és a máj terhelődik, az elégtelen kiválasztás pedig az elemek lerakódását eredményezheti.

Hat fontos tápanyag:

  1. fehérjék,
  2. zsírok,
  3. szénhidrátok,
  4. ásványi anyagok,
  5. vitaminok
  6. víz

Ezek közül a vitaminokat és ásványi anyagokat mikro tápanyagoknak is hívjuk. A mikrotápanyagok nem energiaforrásként szolgálnak. A vitaminok ugyanakkor nem működhetnek ásványi anyagok nélkül. Néhány vitamint a szervezet elő is tud állítani, az ásványi anyagok esetében ugyanez nem áll fenn.

Az ortomolekulák szerepe, vizsgálata:

Az ortomolekuláknak a szervezetben ellátott feladata sokrétű: szerepelhetnek sejtfelépítő szerkezeti elemként, enzimatikus folyamatok faktoraiként, elektrolit képzőként egyaránt.

Azt, hogy egy adott ortomolekula szükségességét megállapítsuk néhány paraméterrel tisztában kell lenni.

Ezek az alábbiak:

  • felszívódás, hasznosulás, raktározás a szervezetben (pl. zsíroldékony és vízoldékony vitaminok)
  • provitaminok (pl. béta-karotin)
  • hatásuk a szervezetre (miben segít, mi a feladata)
  • hiánybetegségek tünetei
  • legfőbb természetes források
  • kapható készítmények
  • adagolás egyes állapotokban (nők-férfiak, csecsemők, kisgyermek, terhesség-szoptatás, alkoholizmus, gyógyszerszedés stb.)
  • kölcsönhatás más ortomolekulákkal és gyógyszerekkel (szinergisták, antagonisták)
  • toxicitás, túladagolás (terhességben teragenitás!)
  • a szedés ellenjavallatai

A legfontosabb vitaminok:

Az A, D ,E ,K ,B vitamin csoport: B1(tiamin), B2 (riboflavin), B5 (panthenol), B6(piridoxin), B12(kobalamin), B15 (pangamsav),

B17 (laetril), kolin, folsav, inozitol, niacin, para-aminobenzoesav

C, F (telítetlen zsírsavak-linolsav, linolénsav, arachidonsav, H, (biotin) P (rutin bioflavonoid), U (metil-metionin)

Nélkülözhetetlen ásványi anyagok és nyomelemek:

Kalcium, Magnézium, Foszfor, Vas, Réz, Fluor, Klór, Króm, Kobalt, Jód, Mangán, Molibdén, Kálium, Nátrium, Szelén, Cink, Kén

Aminosavak-legfontosabb az esszenciálisak: fenilalanin, hisztidin, lizin, leucin, izoleucin, metionin, treonin, triptofán, valin, hisztidin

Szélesebb értelemben véve ide tartozhatnak: acidophilus, egyes enzimek, Q10 koenzim, superoxid-distumáz, gluthationperoxidáz, bioflavonoidok, klorofill stb…

Melyek azok a betegségek, amelyekben, nagy valószínűséggel ortomolekulák hiányával számolhatunk, illetve terápiás hatást várunk azok adásától?

Az allergiák, így például fő táplálék allergiák: a búza-, tej, cukorallergia. De légzőszervi, vagy bőrtünetek esetén is számolni kell hiánnyal. Ebbe a kategóriába tartoznak a környezeti mérgek, nehézfémek, vagy a többszörös kémia túlérzékenység.

A vastagbél dysbiosisai: krónikus székrekedés, Candida fertőzés. Ezekben az esetekben eleve felborult az emésztés-felszívódás és maga a dysbacteriosis is felemészti az egyes tápanyagokat, még ha elegendő is jut a szervezetbe.

Bőrbetegségek: főleg ekcéma, dermatitis, herpesz fertőzés, visszatérő gyulladások, szervi okokkal nem magyarázható női cikluszavarok, pszichés tünetek esetén (alvászavar, állandó fáradtság, ingerlékenység) izomgörcsök, ízületi problémák, cukorbetegség esetén mindig gondolni kell ortomolekula kiegészítésre.

További hiányállapotok lehetnek: antibiotikum, fogamzásgátló szer szedése, műtét utáni lábadozás, fogyókúra, sportolás, menopauza, premenstruális tünet együttes.

Sajnos a napi stressz egyre fokozotabban ér minket, mellyel – ha nem tudjuk kezelni – direkt támadást intézünk immunrendszerünk ellen.

Összességében: szinte nincs olyan fiziológiás, vagy betegség állapot, amikor ne lenne szükség jól megválasztott és mindenképpen személyre szabott vitamin-, nyomelem- és ásványianyag pótlásra.