Összes találat Jóga kifejezésre

A jóga a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.A keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus kulturális közegében. Több indiai bölcseleti munka tárgyalja és igen fontos szerepet játszik a hindu szellemiségben.

A jógában a törekvés az, hogy az ember fokozatos önfegyelmezéssel, érzékeinek, testi mivoltának uralma alá rendelésével, s a prána-erők tudatos felhasználásával elérje az elme megtisztulásának azt a fokát, amelyben a szamádhi állapot megvilágosodása bekövetkezik.

Alapja az önuralom. A puritán, egyszerű élet elengedhetetlen a jógához. Lényege a fegyelmezettség, mind a test, mind az elme vonatkozásában.
Tudomány, amelyet India ősi látói (risik) tökéletesítettek, de nemcsak India, hanem az egész emberiség számára. Egzakt tudomány, az önművelés gyakorlati módszere.

Művelője a jógi (szanszkritül a férfi jógikat joginnak, a női jógikat pedig jogininek is nevezik). Jóginak lenni annyi, mint Istenben élni, és összhangban lenni környezetünkkel és embertársainkkal. A jóga egyesülés Istennel. Mivel Isten mindenkiben ott van, a valódi jóga mindenkivel összeköt.

Ma a jógának sok változata ismert, amelyeket a különböző személyiségtípusokhoz fejlesztettek ki. Indián kívül először a Hatha-jóga vált népszerűvé a 20. századi nyugati világban, ma már azonban rengeteg ága elérhető a jógaközpontokon keresztül. Nyugati adaptációjában elvesztette vallásos hátterét és inkább a testi-lelki egészség megőrzésére és helyreállítására, illetve csúcsélmények előidézésére szolgál.

Négy fő ága:

Bhakti-jóga: az áhítat , a szeretetteljes odaadás jógája. A bhakta az odaadáson, imádaton keresztül akar kapcsolódni Istenéhez. A Legfelsőbb Úr mindenek feletti szeretetét hirdeti.
Karma-jóga: az akarat, az önfegyelem és a tettek jógája. A karma két fajtája az önző és önzetlen cselekvés. Imádkozz és dolgozz! – ez a karma jógi jelmondata Isten felismeréséhez. A karma jóga célja, hogy az ember lemondjon önös érdekeiről, vágyairól és hogy egy felsőbb erőt szolgáljon.
Dzsnyána vagy más átírásokban: dnyána-, jnyána-, gjána-jóga: a tudás, a bölcsesség és a józan ítélőképesség jógája. Az advaita védántában ez az önmegvalósítás eszköze. A védánta más iskoláiban a megszabadulás elérését segítő segédeszköz. Számos tradíció azt hangsúlyozza, hogy a karma ösvényének végigjárása nélkül képtelenség elérni a móksát. Más írások a karma és a dzsnyána együttes alkalmazását írják elő.
Rádzsa-jóga: a meditáció ösvénye; nyolc ágra osztott, a többi jóga-módszert is magába foglaló rendszer.

A négy klasszikus jóga ösvényből számos jóga irányzat alakult ki, úgymint: mantra-jóga, kundalini-jóga, lyengar-jóga, krija-jóga, integrál-jóga, nitja-jóga, maha-jóga, púrna-jóga, anahata-jóga, szatjánanda-jóga, tantra-jóga, tibeti-jóga stb.