Összes találat Családállítás kifejezésre

A családállítás merőben más szempontból kutatja a problémák okait, mint a legtöbb pszichológiai módszer.

A pszichológia sokféle módszere (pl. pszichoanalízis, kognitív terápia, személyközpontú terápia) mindegyik hatékony a maga módján. Közös vonás, hogy azt vizsgálják, hogy mi a gyerekkorunknak az a történése, ami miatt az éppen aktuális problémánk kialakult.

A családállítás lényege, hogy lehetnek olyan elakadások az életünkben, amelyeknek a gyökere nem a személyiségünkben, vagy a gyerekkorunkban rejlik. Olyan érzések, viselkedési minták, melyeket a családunkból, szüleinktől, felmenőinktől vettünk át. Ezek lehetnek érzések, viselkedések, akár egész emberi sorsok is, amelyek az életünknek valamilyen elakadásában csúcsosodnak ki.

A családi traumák, nehézségek is tovább tudnak öröklődni generációról generációra. Ezeket adott esetben teljesen tudattalanul és önkéntelenül is újra játszhatjuk. Ez megakadályoz bennünket abban, hogy a saját valódi, boldog és felszabadult életünket megélhessük. Ebben segít a családállítás.

Honnan származik a családállítás?

Bert Hellinger, egy német származású lelkész, majd pszichoanalitikus „találta ki, fedezte fel” a módszert. Valójában nem kitalálta ezt a módszert, hanem az emberekkel való foglalkozás során tapasztalati úton jött rá a módszer működésére. A módszer létezik, csak fel kellett fedezni. Hellinger azt tapasztalta a munkája során, hogy önkéntelenül átvesszük a családunk feldolgozatlan történeteit.
Hellingerre nagy hatással volt Dél-Afrika, ott is a zulu törzs.
Meg figyelte, hogy a természeti népeknél óriási jelentősége van az ősök tiszteletének, és a rituálékkal való gyógyításnak.

A családállítás módszerével fel tudjuk tárni a családunkból cipelt érzelmi csomagokat. Másrészt a segítségével ezt a terhet le is tudjuk rakni. Olyan típusú problémáknál érdemes erre a módszerre gondolnunk, amikor már sokszor, többféleképpen meg akartunk oldani egy problémát, de valamiért nem sikerült, valamint megmagyarázhatatlannak tűnik az oka.

Néhány példa:

• Mindig ugyanabban az élethelyzetben találjuk magunkat.
• A párkapcsolataink gyakran, vagy mindig hasonló forgatókönyv szerint alakulnak, vagy egyáltalán nem találunk magunknak párt.
• Problémás a kapcsolat a szülőnkkel, testvérünkkel vagy gyerekünkkel – 18 év alatti gyerek esetén a gyerek részvétele nélkül a szülő kérhet állítást a részére.
• Sikertelenek vagyunk, vagy mindig akadályokba ütközünk az életünkben, munkánkban, karrierünkben.
• Nem találjuk a helyünket az életünkben és nincsen rá racionális magyarázat.
• Túlságosan heves érzelmi reakciókat produkálunk olyan élethelyzetekben, ami azt nem teszi indokolttá.
• Betegség esetén is segíthet a családállítás, de nem garantál gyógyulást, és nem helyettesíti az orvosi kezelést.