Újabb hír a Kuruzsló törvény háza tájáról!  Az Alkotmánybírósághoz még 2020-ban nyújtottak be egy beadványt (IV/1409/2020. számú ügyirat). Ebben kérték a Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítás “Kuruzsló törvény” néven elhíresült szakaszának alkotmányellenessé nyilvánítását és megsemmisítését.

Ebben a cikkben részletesen kitérünk az indítványozó és az Alkotmánybíróság indokolására is. Nagyon fontos jogi szempontokat tartalmaz, mely támpontokat adhat az alternatív segítők számára is.

Az Alkotmánybíróság a 2021. június 29.-i ülésén döntött a Kuruzsló törvényről. A döntés hivatalos úton még nem jelent meg. A tapasztalatok szerint azonban a nem hivatalos verzió és a hivatalos – közlönyben megjelent – verzió között lényegi különbségek nem szoktak lenni.

A döntést – a súlyára tekintettel – nem a szokásos módon, az Alkotmánybírósági Szemlében, hanem a Magyar Közlönyben fogják közzétenni.

Az Alkotmánybíróság döntésének összefoglalása

Az Alkotmánybíróság a kérdéses szakaszt nem semmisítette meg, hanem megállapította, hogy az Országgyűlés alaptörvény-ellenességet idézett elő. Az alaptörvény ellenesség azáltal következett be, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 187. § (1) bekezdés b) pontjával (Kuruzsló törvény) összefüggésben a jogalkotó nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a cselekmény elkövetési magatartását.

Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március hó 31. napjáig tegyen eleget.

Az alternatív segítők némi haladékot kaptak tehát az esetleg büntetőjogi felelősségrevonás alól.

Hozzátesszük, az új Btk. módosítás (Kuruzsló törvény) hatálybalépése óta egyetlen ügy sem indult senki ellen!

E mellett a 2022. március 31.-éig meghozott Btk. módosítás nyilvánvalóan nem léphet még aznap hatályba. Az ilyen súlyú törvények módosítása esetén a jogszabályok megismerésére az Országgyűlésnek kellő időt kell biztosítania, mely a tapasztalatok szerint fél és 1 év közé szokott esni ilyen horderejű törvények esetében – legalábbis ez lenne az ideális.

Az Alkotmánybírósághoz forduló Németh László művészetterapeuta beadványa

Az Alkotmánybírósághoz forduló Németh László kiképző művészetterapeuta szociális munkás és diplomás szupervizor végzettséggel több egyetemen oktat, börtönökben is dolgozott. 36 éve vezet művészetterápíás kiképző csoportokat. Úgy érezte: indokolatlanul fenyegetik.

Az indítványozó jogi képviselője (dr. Baltay Levente ügyvéd) útján terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó kérte a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 187. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

A Btk. kifogásolt rendelkezése (kuruzsló törvény) szerint, aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mely rendelkezések sérelmesek

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés nem tesz eleget a normavilágosság követelményének, mert nem egyértelműen körülhatárolt magatartást szankcionál. A pszichoterápia fogalmát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 103. §-a határozza meg. Az Eütv. érintett rendelkezése szerint:

„103. § (1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.”

Az indítványozó szerint a pszichoterápia fogalom önmagában nem kellően meghatározott. A Btk.-ban foglalt büntető tényállás által tartalmazott bizonytalan fogalmakkal (pl. „körébe tartozó”, „jogosulatlanul”) együtt olvasva további bizonytalanságot okoz. Az indítványozó szerint a Btk. kifogásolt rendelkezése nem alkalmas arra, hogy abból a szankcionált magatartás a jogalkalmazó számára határozottan, világosan és körülhatároltan kiderüljön.

Az indítványozó szerint a hivatkozott rendelkezés azáltal is sérti az Alaptörvényt, hogy a munka és foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot korlátozza. A támadott rendelkezés szerint ugyanis a „szakképesítéshez kötött gyakorlat körébe tartozó tevékenység” jogosulatlan kifejtése büntetendő. Nem egyértelmű tehát, hogy a jogalkotó csak a formálisan is végzettségi követelményekhez kötött munkakörök végzettség nélküli ellátását rendeli büntetni, vagy bármely olyan foglalkozás űzését, amely megfeleltethető az Eütv. pszichoterápia definíciójának, de nem szükséges hozzá az előírt végzettség.

Az indítványozó szerint a hivatkozott passzus sérti továbbá a vállalkozáshoz való alkotmányos jogát. Tekintettel arra, hogy a tevékenységét vállalkozás formájában végzi, a támadott rendelkezés bizonytalanná teszi, hogy ezen vállalkozását folytathatja-e vagy tevékenységét azonnal meg kell szüntetni.

A rendelkezés sérti továbbá a “Nincsen bűncselekmény törvény nélkül” és a “Nincsen büntetés törvény nélkül” (Nullum crimen sin lege és nulla poena sine lege) alkotmányos alapelvet is. Ez az által valósul meg, hogy nem dönthető el egyértelműen kik a norma címzettjei és milyen magatartástól kell tartózkodniuk, így nem láthatják előre magatartásuk lehetséges következményeit.

Az indítványozó nem vitatta, hogy mások egészséghez való alapvető joga védelme érdekében szankcionálhatók legyenek zok a mentális segítő szakmák szabályaival ellentétes, tudományosan megalapozatlan tevékenységek, amelyek kifejezetten károsak lehetnek az azt igénybe vevők egészségére. Az álláspontja szerint azonban a szükségesség és az arányosság feltételei nem teljesülnek.

Az Alkotmánybíróság részletes döntése

Az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg.

Alapvető alkotmányjogi kérdés az, hogy ki a kifogásolt büntetőjogi norma címzettje, kinek kell tartania attól, hogy foglalkozásának gyakorlása már eléri a büntetőjogi fenyegetettség szintjét. Mindenképpen szükséges vizsgálni, hogy a kifogásolt büntetőjogi tényállás kellően meghatározott és egyértelmű-e abban a tekintetben, hogy kinek kell tartania reálisan a büntetőjogi felelősségre vonástól. A támadott Btk. rendelkezés potenciálisan több ezer olyan szakembert érint, akik jelenleg is mentális segítségnyújtási tevékenységet végeznek. Ezek a mentális segítői tevékenységek nem tartoznak szorosan a pszichoterápia körébe, azonban olyan módszerekkel dolgoznak, amelyek a pszichoterápia eszközkészletében is megtalálhatóak. Így potenciálisan kiterjedhet rájuk a Btk.-ban foglalt tilalom.

Az Alkotmánybíróság szerint a kuruzslás büntetőjogi tényállása az emberi egészséghez fűződő társadalmi érdek védelmében büntetni rendelte az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység jogosulatlan végzését.

A 2020. február 15-én hatályba lépett új szabályok alapján a természetgyógyászati tevékenység, valamint a
nem-konvencionális gyógyító eljárások körébe tartozó és a pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenység jogosulatlan végzése is büntetendővé vált.

Az emberi egészség védelméhez és az egészségügyi szolgáltatókba vetett bizalom megőrzéséhez az Alkotmánybíróság szerint hozzátartozik, hogy orvosi-, természetgyógyászati tevékenységet, valamint a nem-konvencionális gyógyító eljárások körébe tartozó és a pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységet csakis olyanok folytathassanak, akik rendelkeznek az ahhoz szükséges végzettséggel, képesítéssel és jogosultsággal.

Orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység

A kuruzsló törvény tényállása értelmezéséhez és alkalmazásához egyéb jogszabályok ismerete és alkalmazása szükséges. Az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységeket sem a Btk., sem az Eütv. nem határozza meg.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Nagykommentárja (szerk. Karsai Krisztina) szerint azok a tevékenységek tartoznak az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységek közé, amelyek elvégzéséhez egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevél, vagy ezekkel egyenértékű honosított oklevél szükséges. Ilyen például egyes betegségek gyógymódjának megállapítása, gyógyszer rendelése, adagolása, műtét levezetése, vagy a foghúzás. Nem tekinthető viszont az orvosi gyakorlat körébe eső tevékenységnek az elsősegélynyújtás, sérülés bekötözése, sebfertőtlenítés, illetve a műfog készítése.

Pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenység

Az Eütv. 103. §-a szerint az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.

A pszichoterápiás gyakorlat orvosi gyakorlattól való megkülönböztetését tehát az indokolja, hogy pszichoterápiás eljárást nem csak orvos, hanem klinikai szakpszichológus is végezhet.

Nem-konvencionális gyógyító eljárások

Az Eütv. szól a nem-konvencionális gyógyító eljárásokról is, amelyek célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele.

A természetgyógyászati eljárások végzésének a feltételeit a természetgyógyászati tevékenységekről szóló 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet és a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 11/1997. (V. 28.) NM rendelet szabályozza.

Nem-konvencionális gyógyító és a természetgyógyászati tevékenység főiskolai, egyetemi egészségügyi végzettség, illetve egészségügyi szakképesítéstől függően tanfolyam elvégzése és vizsga letétele alapján végezhető. Ezen eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység, amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.

A végzésre jogosult személyek körét, valamint a kiegészítő, illetve helyettesítő tevékenységeket a 11/1997. (V. 28.) NM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Mikor büntetendő a kuruzslás?

Az elkövetési magatartás csak akkor tényállásszerű, ha azt ellenszolgáltatásért, vagy ellenszolgáltatás nélkül, de rendszeresen gyakorolják.

A tényállásszerűség másik feltétele, hogy azt jogosulatlanul követik el.

Az ellenszolgáltatás pénz, vagy bármilyen értékkel bíró dolog, illetve vagyoni jellegű szolgáltatás lehet. A nem vagyoni, személyes jellegű szolgáltatás nem esik ebbe a körbe. Annak nincs jelentősége, hogy az ellenszolgáltatást az elkövető kérte, vagy a passzív alany ajánlotta fel.

Rendszeresnek tekinthető a tevékenység gyakorlása, ha az huzamosabb időn keresztül, több ember tekintetében valósul meg. Az eseti jellegű, szívességből történő elkövetés nem bűncselekmény.

Jogosulatlanul az fejti ki a tevékenységet, aki orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenység esetén nem tartozik a Btk. 187. § (3) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt jogosultak közé. A pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenység esetén pedig az, aki az ilyen tevékenységek végzéséhez szükséges szakorvosi vagy klinikai szakpszichológusi végzettséggel nem rendelkezik. A nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások esetén pedig az, aki nem felel meg a 11/1997. (V. 28.) NM rendeletben foglalt feltételeknek.

Nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elve – Nincsen bűncselekmény törvény nélkül és Nincsen büntetés törvény nélkül elve

Az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésében megjelenő nullum crimen sine lege és nulla poena sine lege elveket megfogalmazó alkotmányos szabály a jogállamiság elvének konkretizálása a büntető igazságszolgáltatás egész területén. Ebben az elvben jelenik meg a jogállamok egyik legnagyobb múltra visszatekintő garanciája, a jogbiztonság kifejeződése és biztosítéka, amely az állami büntetőhatalom gyakorlásának korlátait és gyakorolhatóságát övező feltételek előre megismerhetőségének követelményét jelenti.

Több nemzetközi dokumentumban is megtalálható (pl. az Emberi Jogok Európai Egyezménye), Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Európai Unió Alapjogi Chartája.

Ezen elvek alapján világos és egyértelmű törvényi megfogalmazást igényel, hogy mely cselekmény és milyen büntetéssel sújtható. Ez a követelmény akkor teljesül, ha önmagából a törvényi megfogalmazásból kitűnnek a büntetőjogi felelősség konkrét feltételei.

A büntetőjogi normák határozottságának követelménye szükséges ahhoz, hogy az egyén büntetőjogi felelőssége megállapítható legyen. A büntetőjog alaptörvényi garanciáiból származó követelmények szerint a büntetőjog által védett jogtárgynak és a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartás leíró
diszpozíciónak határozottnak, világosan megfogalmazottnak és körülhatárolhatónak, azaz kiszámíthatónak és egyértelműnek kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra és az elkövetési magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejezésre juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el a büntetőjog által szankcionált jogsértést.

Az Alkotmánybíróság vizsgálata ezen elvek mentén

Jelen ügyben az Alkotmánybíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a kuruzslás Btk. 187. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esete megfelel-e a követelményeknek, azaz a tényállás határozottan, körülhatároltan és egyértelműen jelöli-e ki a büntetendő magatartások körét.

A kifogásolt rendelkezés az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenységekkel összefüggésben mondja ki annak a büntetőjogi felelősségét, aki ilyen tevékenységet jogosulatlanul fejt ki. A Btk. azonban az Eütv.-ben meghatározott fogalmaktól eltérő fogalmakat használ. A
kuruzslás kifogásolt fordulata ugyanis nem az Eütv. 103. §-ában használt pszichoterápia vagy a pszichoterápiás eljárás fogalmat, hanem a „pszichoterápiás gyakorlat” fordulatot tartalmazza.

A „pszichoterápiás gyakorlat” fogalom nem kellően meghatározott, mert nem egyértelmű, hogy az kizárólag a pszichoterápiás eljárásokra, vagy más, a pszichoterápia egyes módszereit alkalmazó tevékenységre, vagy mindkettőre vonatkozik.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Btk. és az Eütv. egymásra vonatkoztatható értelmezését tovább nehezíti az is, hogy a pszichoterápia Eütv.-ben meghatározott fogalma sem kellően cizellált.

Az Eütv. megfogalmazása szerint ugyanis a pszichoterápia többféle módszeren alapul. Azonban az sem az Eütv-ben, sem más jogszabályban nem kerül meghatározásra, hogy melyek ezek a módszerek. Ehhez kapcsolódóan az sem egyértelmű, hogy a pszichoterápiás gyakorlat körébe eső tevékenység végzéséhez szükséges egészségügyi szakképesítés a szakorvosi, klinikai szakpszichológusi tevékenységre vonatkozik-e. Esetleg más olyan egészségügyi szakképesítésre, amellyel a pszichoterápia egyes módszereit alkalmazó tevékenységek végezhetők (pl. szakpszichológus, családterapeuta, művészetterapeuta, mozgásterapeuta vagy mentálhigiéniás szakember).

Az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alaptörvény-ellenes helyzetet az alábbiak okozzák.

A kuruzsló törvény kifogásolt tényállásának megfogalmazásában nem egyértelmű, hogy milyen tevékenységeket foglal magában az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenység.

Így az elkövetési magatartás nem elég határozott, mert nem egyértelmű, milyen magatartásokra vonatkozik a büntetőjogi tilalom.

Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. március hó 31. napjáig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság a Btk. 187. § (1) bekezdés (kuruzsló törvény) b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Andrea dr Jung
Author: Andrea dr Jung